A kastély története
A neoreneszánsz stílusú turai kastélyt Tornyai-Schossberger Zsigmond építtette Ybl Miklós tervei alapján 1883-ban. A háborús események a kastélyt nem nagyon érintették, egy találat érte, ami nem okozott nagy kárt benne. A háború után a berendezések nagy részét széthordták, majd 1947-ben állami tulajdonba került. 1973-ig iskola működött benne, 1973-tól 1981-ig a kastély használatlanul állt, ekkor adták el a Lapkiadó Vállalatnak, amely 1991-ben eladta a Sura Vállakozási- és Befektetési Kft.-nek, amelynek jelenleg is a tulajdonát képezi. Sajnálatos módon egyik cég sem jutott el hasznosítással kapcsolatos terveinek megvalósításához, az állagmegóvás terén sem végeztek érdemi munkát.
A kastély jelenlegi állapotát tekintve elég romos, szükséges lenne mielőbbi felújítása, rekonstrukciója.

Az épület és környéke:

A főbejáraton belépve néhány lépcsőfok visz fel a magasföldszinti előcsarnokba, mely felülről kapott természetes megvilágítást. E köré szerveződtek a társasági élet helyiségei: szalon, ebédlő, kis szalon, biliárd- és könyvtárszoba. A lépcsőház mellett volt a nappali, valamint egy inasszoba és egy étellift. A földszinten és az emeleten egy-egy cselédszoba volt, fürdőszoba és WC minden emelethez tartozott. Az első emeleten a család szobái voltak, a lépcsőház mellett az inasok szobái, a szülői háló mellett egy öltözőszoba kapott helyet, a nagymama lakosztálya felett helyezkedtek el a vendégszobák. A második emelet szobájában a házitanító lakott. Az alagsorban voltak a kiszolgálóhelyiségek (konyha, vasalószoba, mosókonyha, zöldségtárolók, kamrák stb) és a személyzet szobái. A világítás villannyal, a fűtés központi fűtéssel történt, de néhány szobába kandallót is építettek.
A kastélyt körülölelő, szabálytalan alakzatú parkot fákkal szegélyezett utak hálózták be. Az utak mentén kis kerti építmények voltak. A régi elbeszélések szerint a kastély parkját Magyarország domborzatának mintájára formálták meg. A park egész területe közművesítve volt, így szükség esetén öntözni tudták a növényeket.
Az egykori intézői lak ma óvoda, mellette voltak az igásistállók és a cselédlakok, valamint a szivattyúház. A gyermekorvosi rendelő helyén állt a teniszpálya. A Kossuth Lajos utca területén helyezkedtek el a konyhakertek, amelyek a zöldségellátást biztosították. A park az 1920-as évekre is megőrizte körvonalait és alapvető célját, és egyre sokrétűbbé vált. Az esztétikai kialakítás mellett megjelentek a különböző célfelhasználások is, például a fürdőmedence és az üvegház.