Hajdúszoboszlói Templomerőd

Hajdúszoboszló központjában található a középkori erődfal maradványa egy épségben maradt tornyával. A református templom létezése alatt többször átépítették, az eredeti azonban a XV. századra vezethető vissza. Ezt megerősítették, a kutatások során feltárt cserépleletek is. A régi református templomot övezte körbe a négyszög alakú, kb. 100x50 méter nagyságú erődítés, sarkain egy-egy sarokbástya helyezkedik el. Az erődfalat már a hajdúk telepítése előtt megépítették, valószínű a reformáció harcai és a török elleni védekezés tette szükségessé az erőd építését. A régi templom és környezete 1594-ben a tatár csapat pusztítása során teljesen kiégett és teljesen tönkrement. Amikor a hajdúk birtokolták ezt a területet, nem gondolhattak akkor a templom és erőd helyreállításán. ( a közhiedelem ellenében a Szejdi-dúlás idején ez az erődfal bizony alkalmatlan volt az ellenállásra, így Kecskeméthi Balázs nem itt, hanem a Kis-Szoboszlón lévő templomot és erődítményét, az erősebb falai végett rendezte be védelemre.) 1803-ban az erődfal egy részéből granáriumut építettek, melyet a XIX. század közepétől református paplakként működtettek.
Az erődfalat szabályos távolságban elhelyezkedő kifelé és befelé szélesedő lőrések szelik át, amelynek kilövő nyílásai kulcslyuk alakot képeznek. Az erődfal erősítésére szolgáló kis tornyot, az udvarról bejárati ajtón lehet megközelíteni, amelynek belső teréből a védőfalhoz hasonlóan szintén lőrések tárulnak elő. A belső terét félgömb alakú boltozat zárja, az építményt csúcsos toronysisak borítja, amelynek zsindelytetejét és a megrongálódott falat az 1960-as években sikerült helyre állítani.