Előzmények

A hatalmas Harruckern-birtokot 1798-ban osztották fel és kígyósi puszta gróf Wenckheim József (1733-1803) kezére jutott. Idősebb fia, gróf Wenckheim József Antal (1780-1852) (Akiről Jókai Mór az Egy magyar nábob című regényének főhősét mintázta.) Ókígyóson (1950-től Szabadkígyós község), nagy majorságot létesített. Majd kastélyt építtetett, (ez romos állapotban ma is megvan) és onnan irányította gazdaságát. A grófnak csak a harmadik házasságából született gyermeke, gróf Wenckheim Krisztina (1849-1924) személyében, aki a gróf 1852-ben bekövetkezett halála után vagyonát örökölte. A birtok úrnője mindössze nyolcesztendős volt, amikor 1857-ben meglátogatta a császári házaspár: Ferenc József és Sissi. Tiszteletükre a család impozáns diadalívet emeltetett. Krisztina 1872-ben ment feleségül unokatestvéréhez, gróf Wenckheim Frigyeshez, akivel felépíttették a kastélyt. Eredetileg a Wenckheim család gyulai kastélyát akarták visszavásárolni az Almásy családtól. Azzal feltétellel, hogy a gyulaiak válasszák meg Frigyest országgyűlési képviselőnek, de mivel ez nem történt meg és a kastélyt nem reális áron nem akarták eladni, ezért Szabadkígyóson építtettek kastélyt.[1]
A kastély 

A kastély neoreneszánsz-eklektikus stílusban 1875-1879 között készült el Ybl Miklós tervei szerint, majd 1882. július 19-én szentelték fel. Wenckheim Krisztina azt kérte a tervezőtől, hogy semmi ne legyen egyforma, de mégis harmonikus legyen. Sőt volt egy olyan kívánsága is, hogy annyi ablaka legyen, ahány nap van egy évben, annyi szobája, ahány hét, és annyi bejárata, ahány évszak. Ekkor ez a kastély volt korának legfényesebb, legkorszerűbb kastélya. A kastély reprezentatív belső tere kápolnát, ebédlőt, télikertet, könyvtárat, női zeneszalont, férfiszalont pipázóval, nappali dolgozót és alkóvos-ágyfülkés hálószobát rejt. Ezek közül ma csupán a könyvtár látogatható. Berendezése, gyönyörű kötetei megjelenítik az egykori arisztokrácia életét, szokásait. Az épület előtt van egy mesterséges forrás, a kápolnával szemben, az ún. Zsigmond-forrás, melyet 1894-ben fúrtak (sajnos ma már nem működik, csak mesterségesen).
A főépület egyemeletes, oldott tömegű, tornyos, loggiás teraszos. A melléképülettel loggiafolyosó köti össze.

Zsigmond-forrás
A személyzeti és konyhaépület is emeletes. A kastélyhoz 23 hektáros park, dendrológiai tájképi kert csatlakozik tóval, szigettel, hidakkal. A kertben a szökőkút és a régi korokat idéző lámpatestek vannak.
A kastélypark

A kastély előtt franciakertet alakítottak ki buxusokból és nyesett tiszafákból, körülötte pedig angol-, vagyis tájképi kert terül el. A franciakert központi részén igen szép szökőkutas vízmedencét találunk, ettől jobbra pedig a megye legtestesebb platánfáját.
A kastély egykori ebédlője a tornaterem, a mai ebédlő pedig a volt fedett lovarda a bentlakásos oktatási intézmény védett parkjának területén. A park 1954 óta természetvédelmi terület, és a Szarvasról irányított Körös-Maros Nemzeti Park egyik legismertebb része.