Kis vártörténet

A szabályos alaprajzú, belsőtornyos vár az eredetileg mocsaras-lápos területen, a Fehér-Körös árterületén, egy hosszúkás szigetre épült. A vár legkorábbi része a négyzet alaprajzú öregtorony és a város felőli rövidebb oldalon lévő palota - ezeket valószínűleg még a Losonczi család építette a XIV. század végén.

A virágzás a XV. század első felében kezdődött, amikor 1403-ban a nagyhatalmú Maróti János macsói bán kapta meg a birtokot. Az ő idejében épült ki a földesúri vár: bővítették a palotának a torony felé eső szárnyát, ahová a kápolna is került, és ekkor emelték az udvart körülvevő téglalap alaprajzú, magas, zárt téglafalat.

A királyra visszaszállt birtokot Mátyás király 1482-ben fiának, Corvin Jánosnak adományozta, ő és felesége, Frangepán Beatrix 1495 után sokat tartózkodott itt, idejükben tovább díszítették és építették a várat. Frangepán Beatrix megözvegyülése után Brandenburgi György felesége lett, így a török közeledtének hírére már ő igyekezett megerősíteni a várat - idő hiányában kevés sikerrel.

A belharcok, török ostromok közepette folytak az építések és átalakítások, az 1566-1695 közötti török uralom, idején nagy változás nem történt. Azután viszont a vár hadászati jelentősége megszűnt, a kincstár leromboltatta a várfalakat, betömette az árkokat, a vár egy része, a belső vár, a rondella és a huszártorony maradt meg.