Eger

Tételek: 1 - 9 ból 9


Vártörténet 

Egerről mindenkinek a Bükk lábánál fekvő, a patinás barokk belváros szűk utcái felett magasodó középkori vár jut az eszébe.

Az Eger patak fölötti Várhegyen a magyar államalapítás utáni időszakban alapozták meg az első körtemplomot, amit rövidesen követett a Szent János evangélistának szentelt püspöki székesegyház. Az egyházi épületcsoport eleinte nem volt megerődítve, mert az egri püspök menedékvára a közeli felsőtárkányi hegyen emelkedett.

A tatárjárás idején lerombolt vár pótlására vették körbe kőfalakkal az egri templomot, melyből a következő évszázadokban fokozatosan kialakult az országrész sorsában döntő fontosságot játszó egri vár.

Mindenki által ismert leghíresebb ostromát 1552-ben élte meg, amikor Dobó István és védőserege sikerrel verte vissza a törökök ostromát.
A század végén azonban mégis az oszmánok kezébe került, akik egészen 1687-ig uralták. Hadászati szerepét vesztve, fokozatosan bontották védőműveit, melynek csak a régészeti kutatások vetettek véget.
Az egri hősök halhatatlan dicsőségét hirdető erődítmény azonban még sok emberöltőnyi munkát ad, hogy az utókor számára méltóképpen megóvjuk.

A vártól északra emelkedő Királyszéke magaslat a helyi legenda szerint arról kapta nevét, hogy az itt felütött sátrában ülve nézte Szent István király az első székesegyház építkezését.

 

A bazilika története 

 

Helyén már a középkortól templom állt, amely a török idők alatt mecsetként funkcionált; ezt az 1820-as években lebontották. 1827-ben nevezték ki egri érseknek Pyrker János Lászlót. Pyrker szándéka az volt, hogy méltó érseki székesegyházat építtessen Egernek. A városba érkezése óta foglalkoztatta az építés gondolata, mert mint fogalmazott: „az egri érseki templom alig különbözött egy falusi templomtól”. 1831. február 2-án Hild József tervei alapján elkezdődött az egri bazilika építése. A munkákra Itáliából elhívta Marco Casagrandét, aki – többek között – a szobrokat készítette a bazilika felvezető lépcsősora mellé. Öt év alatt készült el az épület, felszentelésére 1837. május 6–7-én került sor ünnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartottak. A bazilika az 1950-es évekre készült el teljesen.